Uborka

Egyik legkedveltebb zöldségnövényünk a kígyóuborka, melyet egész évben kapni a piacokon. A szabadföldi fürtös uborka sokkal ízesebb, de ez csak nyáron szedhető.

Az uborkával leginkább nyersen, különböző savanyúságok alkotórészeként, és főtt ételekben találkozhatunk.

Az uborka igen gazdag ballasztanyagokban, A-, B1-, B2-vitamint, fehérjét, szénhidrátot, zsírt, káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot, vasat, jódot, tartalmaz. Előnye, hogy nátriumban szegény és 10 dkg mindössze 15 kcal energiát tartalmaz.

Savanyúságokat, uborkasalátát és minden egyéb uborkás ételt fűszerezzünk kaporral, de aki azt nem szereti, az édeskömény zöldje, a vérfű, a citromlé, a tejszín, a tejföl, a fokhagyma, a húsok közül a rák is jól illik hozzá.

Nyugtató és bőrpuhító hatása miatt az uborka gyakran fontos összetevője bőrápoló készítményeknek. Ha nyáron a napon leégünk, helyezzük az égett bőrfelületre uborkát, az uborkában lévő gyulladáscsökkentő anyagoknak köszönhetően, nem hólyagosodik fel bőrünk.

Tipp: A fiatal uborka héját is nyugodtan megehetjük, csak jó alaposan mossuk meg előtte. A nagyobb uborkákat érdemes kimagozni fogyasztás előtt. Mindig sötétzöld, tapintásra kemény uborkát válasszunk. Hűtőszekrénybe, vagy más hűvös helyen tároljuk, viszont felszeletelés után hogy ne fonnyadjon meg, tekerjük be jól fóliába.

Articsóka

Az articsóka nem más, mint egy mediterrán növény módosult virágzata.

Több elkészítési módját ismerjük; előételként, zöldséges, halas töltelékkel frissen sütve vagy hidegen a legfinomabb.

Diétás és vitaminban gazdag növény. 100 gramm csupán 55 kcal energiát tartalmaz, valamint kálium, foszfor, magnézium, vas és B1-vitamin kisebb mennyiségben A-, B2-, és C-vitamin is van ebben az ízletes zöldségben.

Nem szabad sokáig tárolni, hiszen frissen a legfinomabb, mikor vásárláskor articsókát választunk, figyeljünk oda, hogy a húsos levelek szorosan egymásra simuljanak, valamint vegyünk minél kisebb bimbókat.

Tipp: Sose készítsünk articsókát alumínium edénybe, mert könnyen megsötétedik, és kellemetlen, fémes íze is lehet. Amennyiben nagyobb rügyeket választunk, darált hússal, vagy rizottóval töltsük meg, és süssük puhára sütőben.

Bab

Sokféle babot ismerünk, színük, ízük, formájuk nagyban eltér, ám mind széles körben elterjedt, egész Európában szívesen fogyasztják.

A zöldbabot elsősorban mint főzeléknövényt használjuk, de akár hidegen, akár melegen, köretekbe, levesekbe, de húsokkal együtt főételként is közkedvelt.

A futóbab zsenge, édeskés, fanyar íze miatt rakott ételek és levesek népszerű hozzávalója. Zöldpaprikával és paradicsommal kombinálva különösen finom ételek készíthetők belőle.

Nálunk talán a vajbab a legelterjedtebb és legnépszerűbb. Levest, köretet és főzeléket készítenek belőle elsősorban. Egyéb tulajdonságai, úgy mint húsos, nedvdús állaga lehetővé teszik konzerválását is.

Brokkoli

A brokkoli kitűnő vitaminforrás. C-vitamin, E-vitamin, niacin, pantoténsav, B1- és B2-vitamin folsav- és ß-karotin egyaránt megtalálható benne. Fontos szerepe van minden rákmegelőzési étrendben. C-vitamin és ß-karotin tartalmára következtethetünk színéből is, hiszen minél sötétebb zöld, annál gazdagabb ezekben az anyagokban. Sajnos fagyasztása és elkészítése folyamán vitamin 30-40%-a sérül tartalmának. Mivel 100 g brokkoli energiatartalma csupán 24 kcal /100 kJ, így nem csak vitamindús, de diétás is. Nyersen vagy párolva, köretekbe vagy levesekbe egyaránt elterjedt.

Mikor brokkolit válogatunk, mindig az élénk zöldet válasszuk. Könnyen meggyőződhetünk frissességéről is, hiszen a ropogós szár, mely könnyen törik, egyértelmű jel erre.

Tipp: Mindig folyó víz alatt mossuk meg, sose áztassuk. Sosem szabad túl puhára főzni, és vitamin tartalma is annál magasabb lesz, minél gyorsabban elkészítjük. Rántva, felfújtként, vagy csőben sütve egyaránt nagyon ízletes.

Burgonya

Ami Ázsiának a rizs, az Európának a burgonya; az egyik legfontosabb élelmiszer.

Köretként, salátákba vagy hússal kombinálva főételnek egyaránt elkészíthető.

Sok könnyen emészthető szénhidrátot, ballasztanyagot, káliumot, magnéziumot, B6- és C-vitamint tartalmaz a növény gumója. Ezen kívül még van benne fehérje, zsír, kalcium, foszfor, vas, jód, A-, K-, B1-, B2-vitamin, niacin, folsav. Nátrium- és kalóriaszegény; 10 dkg burgonya 70 Kcal-t tartalmaz. Kevesen tudják, hogy legegészségesebb, ha héjában főzzük meg a burgonyát, mert a legtöbb tápanyag a héja alatt van.

Tipp: A burgonya tárolásánál nagyon kell figyelni, mert ha minden szabályt betartunk, akár egész télen eláll. Szellős, hűvös és sötét helyen; pincében tartsuk, lehetőség szerint a kései fajtákat. Nem szabad becsomagolni, mert megromlik.

Sárgarépa

Zöldborsóval, zöldbabbal, fehér káposztával, hagymával valamint zellerrel alkot a répa elsősorban ízharmóniát. Ezenkívül kizárólag nyersen, jól mennek a répához az édesebb ízek is, úgy mint az alma, a narancs vagy a dió.

Sokféle fűszer illik a répából készített salátákhoz, főzelékekhez, vagy köretekhez. Ezeket ugyanis ízesíthetjük köménymaggal, gyömbérrel, ánizzsal, fehér borssal, szegfűborssal, borsmentával, petrezselyemmel, mézzel.

A sárgarépa gazdag A-provitaminban, káliumban, ballasztanyagokban. Tartalmaz C-, B1-, B2-, K-vitamint, niacint, nátriumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, jódot, fluort, cukrot, zsírt és fehérjét is. 10 dkg sárgarépában 40 kcal található. A sárgarépa csökkenti a koleszterinszintet, segíti az emésztést, gyulladáscsökkentő, csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázat. Ajánlott szempanaszok, egyes bőrbetegségek, epepangás, székrekedés, asztma, szénanátha, hólyagpanaszok, fekélyek, ízületi bántalmak esetén. Pucoljuk meg, és rágcsáljuk el így, hiszen nyersen fejti ki leginkább jótékony hatását.

Tipp: Vásárláskor mindig győződjünk meg róla, hogy a levélzöldje friss és üde legyen. Csak a kései, téli répákat tárolhatjuk hosszabb ideig. Ajánlatos sötét, hűvös, szellős helyen, kiszáradástól védve, papírba csavarva tárolni. Ha már megtisztítottuk a répát, mélyhűtve is hosszabb ideig eláll.

Vöröshagyma

Vöröshagymát szinte minden esetben felhasználunk a főzés folyamán. Érdekes oka van ennek, ami nem más, mint hogy régen hagyma még a legszegényebb családoknál is, biztosan akadt otthon bőven, így aztán a legtöbb receptben fontos alapanyagként jelenik meg. Pörkölteket, húsokat el sem tudunk képzelni hagyma nélkül, mégis jó tudni, hogy a vöröshagyma különösen nyersen nagyon tápláló. Sok benne az ásványi só, és többek között még E vitamint is tartalmaz.

 

 

Paprika

Paprikával nap mint nap találkozunk. Legtöbbször nyersen, frissen szeletelve kerül az asztalra. Meleg ételek fontos alapanyaga is, a töltött paprika, lecsó, valamint készítik salátának is. Leggyakrabban egészben savanyítják, de népszerű a káposztával töltött paprika, a vegyes savanyúság, a paradicsomlében eltett, fúrt paprika és a lecsó is. Az üvegházas és fóliás termesztésnek köszönhetően egész évben kapható.

Talán kevesen tudják, hogy a nyers paprikában több mint hétszer annyi C vitamin van, mint a citromban. Ami talán még meglepőbb, hogy a legtöbb C vitamin az őrölt piros paprikában van, 10 dkg paprikában 369 mg C-vitamin van, ezzel szemben egy citrom 47 mg C vitamint tartalmaz.

Paradicsom

A paradicsom, noha mi zöldségként fogyasztjuk, tulajdonképpen gyümölcs, bogyótermés, igaz, erre édeskés ízéből is következtethetünk. A hagyományok szerint a népi táplálkozásban különleges szerepet töltött be, a paradicsom név alapját feltehetően a bibliai Édenkert – Paradicsom – csábító gyümölcse képezte.

A paradicsomot, a paprikához hasonlóan frissen fogyaszthatjuk, de a paradicsomlé, a ketchup, a sűrítmény szintén igen kedvelt. Fontos alapanyaga a közkedvelt töltött paprikának, lecsónak, készítik salátának is.

 

Spenót

A paraj, más néven spenót Perzsiában őshonos. Rák prevenciós hatását több kutatás bizonyította már, noha nem erről híres elsősorban, hanem vas tartalmáról. Az a tévhit, hogy erős és egészséges lesz tőle aki fogyasztja (mint Popey) egy táplálkozástudós hibájából származik, aki ugyanis egy tizedesvesszővel elírta a spenót vastartalmát. Arról nem is beszélve, hogy oxálsav tartalma gátolhatja a vas, illetve benne lévő más ásványi anyagok felszívódását.

Noha Magyarországon elsősorban főzelékként elkészítve ismert, fogyasztható nyersen salátaként, párolva köretként, főzelék formájában és megfőzve különféle fogásokban. Készíthetünk ízletes, ám diétás parajsalátát avokádóval, gombaszeletekkel vagy kukoricával. De ha mégis a jól megszokott ízeknél maradunk, ne feledkezzünk meg a parajfőzelék elengedhetetlen hozzávalójáról, a jellegzetes ízét adó fokhagymáról.

Tipp: Spenót vásárlásánál mindig oda kell figyelni, hogy a növény levelei ropogósak legyenek, és gyökérrésze is friss, nem pedig fonnyadt legyen. Csak fagyasztva tárolható, különben frissen fel kell dolgozni. A kiválogatott, egészséges leveleket nedves ruhába kell csavarni, és így hűtőszekrényben maximum 12 óra hosszat tárolható.

Tök

Legfőképp két fajtája elterjedt a töknek. Egyik a sütőtök, másik pedig a főzőtök. A sütőtök sötét narancssárga, míg a főzőtök kiérlelve halványsárga színű. A színükön kívül még abban is különböznek a növények, hogy a főzőtök guggonülő, a sütőtök indája pedig fut a kukoricásban. Igazán finom sütőtökök csak ősszel tudunk vásárolni, miután megcsípi a dér.

A főzőtök levében szerves nátrium és só található, amiket a máj nagyon jól tud értékesíteni. Cukorbetegeknek különösen ajánlott, hiszen nyers tök fogyasztása után a szerves só, illetve nátrium, a vérbe kerülve, emeli a vér só tartalmát, és ezzel egyidejűleg csökken a vér cukortartalma.